2011. szeptember 16., péntek

Kalandozás Zalaegerszeg - Szombathely - Mogyoród háromszögben



Mondhatnám hogy ki akartam várni a mai különleges apropót a meséléshez de ez nem lenne igaz :-) A történet ott kezdődik hogy Dana alias Mannamari meghívott magához vendégségbe már jó régen. Most elérkezett az alkalom és a megfelelő idő hogy ennek a meghívásnak eleget is tegyek. Tudtuk, hogy ezen a hétvégén lesz a szombathelyi kreatív lányok találkozója is, így velük is meg tudtam ismerkedni személyesen is.
De kezdem az elejéről: pénteken az első busszal útra keltem Zalaegerszegre és már 11 körül landoltam is a buszállomáson. Dana már nagyon várt és egy kis séta után lepakolhattam a cuccaimat (lsd. két táska és egy doboz készlet) hogy átmenjünk az édesanyjához ebédelni. Nagyon finomakat kaptam, és külön megható volt hogy az én finnyás ízlésemet is figyelembe vették pl. a leves terén :-) Igen ám de talán a gyógyszer, talán az életem első mustja, vagy csak az utazás úgy felháborította a pocakomat hogy bizony egy városnéző, kalandozó séta után kibéreltem szinte állandóra a lakás legkisebb helységét. Szegény Dana alig juthatott be. Viszont kaptam még a vészhelyzet előtt egy városnéző sétát, ahol megismerkedhettem a nevezetességekkel. Én is rossz voltam, mint ahogy mindenki aki az ominózus turkáló felé téved. Rengeteg fonalat voltam képes megvenni, konkrét tervek nélkül. De én még az antikváriumban is képes vagyok rosszalkodni: két könyvet is hörcsögöltem azonnal magamhoz. Hiába no, messzire kell utazni egy jó Vavyan Fable zsákmányért :-).
Az este a Dana-tévé-mosdó háromszögben telt, s féltem hogy a másnapi utazásunkat le kell fújni a hülyeségem miatt. De reggelre jobban lettem kicsit, így egy adag Immodium segítségével elutaztunk Szombathelyre a kreatív lányokhoz. Nagyon jó kis csapat, irtó kedvesen fogadtak és annyi szép dolgot láttam! Szorgos kezeikkel gyöngyöztek, horgoltak, kötöttek, hímeztek, babát varrtak a tali alatt amit egyébként a bevásárló központ emeletén szervezetek. Túl közel volt a kreatív bolt is.

Szép 2,5 napot töltöttem tehát Danával, az édesanyjával, Judd-Jucussal és a buszvezetőkkel :-D. S ez utóbbi fontos is lesz a történet befejezése szempontjából. Hazafelé a Zalavolánnal utaztam és bizony mindenféle útakadály miatt késésbe kerültünk. Természetesen hazafelé több csomagom volt, így egy plusz szatyorral is gazdagodtam a fonalak és egy papír szíves doboz jóvoltából, amelyre olyan szép hímzést kellene készítenem mint a lányok tették.
Én butaságomban leszálltam a Népligetnél, összefogtam a csomagjaimat és vidáman hazajöttem. Kicsit ez is kalandos volt mert éppen ezen a hétvégén volt a kábel karbantartás a HÉV-en és nem járt felénk. Miután ettem és kiszabadultam a mosdó fogságából kipakoltam a cuccokat. Törtem is a fejem hogy hová lett az 5. gombóc fonal.... hová is lett... mire rájöttem hogy annyira cibáltam a zacskót a kalap tartóról mivel magasan volt, hogy biztosan kicsúszott a papír szív dobozzal együtt :-( Nehezen mertem bevallani a telefonba hogy elkutyultam az ajándékot ami a dobozban volt. Többször is telefonálgattam a Zalavolánhoz, de nem találták. Ma gondoltam hogy még utoljára megkérdezem, mivel ezt meg is ígértem Danának így felhívtam őket. S csoda történt, megkerült a doboz és a fonal!!!
Tehát az indulási oldalon maradt, és valószínűleg többször megtette a Zalaegerszeg - Budapest útvonalat az elmúlt napokban :-D

További kalandról szóló képeket ITT találhattok.



4 megjegyzés:

  1. Igazán nagyszerű lehetett. Jók az ilyen találkozások, mert az ember lelkét melengetik. Jó ha az embernek van néhány jó barátja.

    VálaszTörlés
  2. Kriszty épp ezen elmélkedem néhány napja, mármint a barátok kérdésen.

    VálaszTörlés
  3. Tyhűűű,ez aztán izgalmas pár napra sikeredett! De minden jó ,ha a vége jó!:DDD

    VálaszTörlés
  4. Szia! Légyszi áruld el nekem, hol van Szombathelyen fonalas turkáló, mert én a belvárosban élek, de még nem futottam bele:) Előre is köszi az infót!

    VálaszTörlés