Nem tudom ki hogy van vele, de én már nagyon várom a tavaszt. A népi bölcsesség szerint ha ma süt a nap, akkor a medve meglátja az árnyékát a barlangból kijövet és visszabújik. Teszi ezt azért mert még sokáig tél lesz. Hát én mindent megtettem hogy ez ne így legyen. Kémeket és biztonsági őröket küldtem az Állatkertbe hogy mind a jegesmedvét (nem zavar hogy nem alszik téli álmot), mind a barna macikat akadályozzák meg abban hogy vissza tudjanak menni a barlangjukba. Igenis tessék kint maradni és nézni a szép hosszú árnyékukat :-)! Mert mit ad ég süt a nap.
Itt látszik is hogy szegények kénytelenek kint aludni azóta :-)! Gonosz vagyok? Hát lehet, de minden vágyam a tavasz eljövetele.
A hétvégén le akartam bontani a karácsonyi dekorációt és a fát is. Mű fa, tehát nem hullajtja a leveleit, nem ezért. De az égiek elintézték nekünk hogy legyen el foglaltságunk más irányban. Még pénteken hazafelé jövet a Pestről hoztam kenyeret és némi sült kolbászt, mintha éreztem volna. Szombat reggelre leszakadt az ég és egészen vasárnap estig 50 centi hó esett le. Ennyi havat régen láttam egyben, szinte lehetetlen volt kijutni innen. A hűtő üres volt lévén szombatonként töltjük fel egy nagy bevásárlással. Nem jutottunk be, így azt ettük ami volt, szerencsére rendelünk kaját hétközben és volt még szombatra főtt étel. Egyébként pedig tejfölt ettem, sütöttem meggyes piskótát az utolsó tojásokból. Murphy törvényei szerint ilyenkor minden összejön, még a WC papír is fogyóban volt :-) Vasárnap reggelre ásott az édesapám egy rést magának mert a tenisz az egy szent tevékenység, oda még ha tank támogatással is, de el kell menni. Hozott némi eleséget, s így már nem haltunk éhen.
Tehát maradt a dekoráció és az álmélkodás hogy nem a tavasznak kellene jönnie ?! A hó természetesen ebben a szibériai hidegben nem olvad, csak maximum kicsit összeesik, már kisebb hógolyónak néz ki a kocsim is.
A szerviz lehet hogy örvendezik hogy sikerült a hibát megtalálniuk, de mivel azóta nem is indítottam be, fogalmam sincs hogy ez igaz-e. Egyszer talán tavasz lesz és az is kiderül hogy a kis kék autóm mozog-e még.
Tegnap aztán kimerészkedtem, egészen a gödöllői postáig hogy feladjam a leendő gazdájának Vilmos egeret. Egész gyorsan megjártam, majdnem fél óra alatt már itthon is voltam. Egy meglepetés azért ért a BKV részéről: a HÉV amúgy is magas lépcsői sík jegesek voltak! Nekem nem annyira gond mivel bakancsban egészen jól elmozgok, de annak aki még nehezen is lép le a magas fokról és még jégre is kell...
Megkaptam ma a Keresztszemes Magazint, az e haviba én a férfi step cipőt hímeztem. Vittem dekorációnak a step cipőimet is, és örömömre fel is használták őket nem is egy helyen. Most is hímzek egy projektet, ugye ez még megjelenés előtt titkos, de aki eljön a februári keresztszemes találkozóra akár láthatja is ;-) Most tényleg nem fogom elfelejteni a találkozót, jól bevéstem a naptáramba, és szinte minden helyre ahol szem előtt van.
Valahogy van is munka kedvem, meg nem is. Dolgozom - bérszámfejtek - de érdemben nem érzem hogy haladnék előre. Kicsit hezitálnak az ügyfeleim hogy teljesítsék amiket kérek, de az is lehet hogy ők is úgy vannak vele hogy dolgoznának meg nem is :-) Így van egy kis időm blogot írni és befejezni a félbehagyott dolgokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése