Az első idei kész hímzés

Meséltem már talán hogy a sok elkezdett hímzést az idén szeretném befejezni, vagy legalább a nagyobbik részét. Ezért az év elején készítettem egy listát és igyekszem nem elcsábulni másra.
Ennek köszönhető hogy az utóbbi napok munka határidőkkel terhes mivoltja esténként hímzésre sarkallt. Volt benne egy olyan szándék is, hátha a bárányok elűzik a havat és a telet. Ez sajnos nem sikerült nekik, ők vidáman bégetnek a baneren, kint pedig tombol a hideg. De büszke vagyok magamra hogy egyet sikerült teljesítenem :-)!

A pszichológiai gyakorlatok közül erre a hétre előírtat felcseréltem a következő hetivel. Ezen a héten én képtelen lettem volna az érzelmeim kimutatásán uralkodni, lévén nem lehet bágyadt arccal örülni az ember lányának a születésnapján :-) Ehhez a héthez sokkal jobban passzol a : pozitívumokra való beállítódás. Ez nagyon megy! Ma reggel ezzel a hozzáállással bevonzottam egy őzikét, éppen élelmet keresett az erdőben mikor elszáguldottunk mellette a HÉV-el. Na jó mondjuk egy icipicit a hónak is tudok örülni, képeslap szépségű reggelente ahogy a dér rá dermed az erdei fenyőkre.

Olvasóm te még lehet hogy nem tudod, hogy én egy erdő mellett lakom? Nos igen, egy fura kis parkfaluban. Néha olyan érzésem van mintha egy kísérlet részese lennék itt, meddig bírja az ember a csendben és inger szegény környezetben. Télen különösen visszás a helyzet: alig lehet kijutni a hótól és a jeges utaktól. Bár ha nem kellene kimozdulni a képeslapi környezet kárpótolná az embert. Nyáron viszont sokkal jobb, kellemes a klíma az erdei árnyékolás miatt és istenien lehet a kertből dolgozni. Hogy viszi a szél a számlákat? Ugyan mire valók a szomszédok :-)?!
Olyankor egyébként az sem számít hogy nincs műsor a tévében, mert kint a kertben jókat lehet beszélgetni, kutyával játszani és hűsölni. Valahogy az alkotás is jobban megy odakint a természetes fénynél.

Ha már alkotás. Én megint naiv voltam és az egyik ügyféltől hazafelé tartva bevetettem magamat a pesti forgatagba. Fonalat és horgolótűt szerettem volna venni. Jó nekem mindig extra kell, de a kereskedelem engem is ki kell hogy szolgáljon. Régebben szerettem a körúton lévő Burda boltot. Kedvesek voltak az eladók és a készletük is a legnagyobb volt, igaz drágán adták a fonalakat. Ma ahogy bementem kicsit kihaltnak láttam, és a fonalak is valamilyen ismeretlen gyártótól származtak. De minőségre persze - főként tapintásra - finomak és puhák voltak, nem az a teljes műszál érzés már ha ránézek. Meg tudtam magammal állapodni, és gondoltam akkor jöhet a horgolótű. Nos ez tűnik a nehezebb falatnak. 3 boltot is végig jártam és sehol találtam 6-osnál nagyobb horgolótűt. Igaz nekem is itthon a 6-os a legnagyobb, de olyan nem evilági óhaj lett volna a 8-as horgolótű?
Még egy mentő angyalom van, a Coats mintabolt amelynek magamhoz hűen megint elkevertem a telefonszámát. Sebaj szívesen - bár talán nem annyira lelkesen - segítenek majd a Coats gyárban és megadják újra :-) Ott azért minden kapható, ha ott sem lesz akkor megáll a világ. Ugyanis kénytelen leszek a kreatív agyamat használni az alkotáshoz és az nem mindig vezet sikerre. Van hogy át tudom a mintákat alakítani hogy hasonlítson az eredetire, s van hogy béna maci és felemás pulóver lesz a végeredmény.
A mintabolttal az a baj hogy lehetetlen időben van nyitva 9-15 óráig, pénteken csak 13 óráig. Ez az az időpont amikor én nem mozgok abba az irányba. Bár pénteken szabadnapot hirdettem magamnak és változatos programokat tervezek, ahogy jön úgy lesz alapon.
Egy bizonyos hogy ha pozitív válasz érkezik a horgolótűre akkor már délelőtt be kell utaznom még a CSI kiállítás előtt a bolthoz. Déltől nyomozok, majd beszámolok milyen volt a kiállítás és megtaláltam-e a gyilkost :-) De erről majd legközelebb