Fura nyár

Nem tudom ki hogy van vele, nekem egyáltalán nincs nyári hangulatom. Persze a munka fronton sem történt változás, megint dolgozom mint egy hangya. Az majd később derül ki hogy ez mikor és hogyan fog megváltozni, mert sürgősen szükségem lenne a régi szabadságomra.

De addig is ha akad némi szabadidőm alkotásba folytom :-) A fenti kendő egy megalkuvás, vagy az öregedés jele. Sokáig nézegettem mások oldalain ezt a kendő mintát és az ebből megalkotott műveket. Nem tetszettek, azt gondoltam minek nekem egy kendő.

De addig-addig nézegettem míg Melinda fonal ajánlatának nem tudtam ellenállni, s megérkezett hozzám egy a tarka gyapjú fonal. Ez a vékonysága miatt másra talán nem is igazán alkalmas, így megbarátkoztam azzal hogy nekem lesz egy lehelet vékony kendőcském. Most hogy alakul a formája, látom a mintáját - már amikor nem számolom el magamat - már kezd tetszeni. Nem mondanám hogy egyszerű kötni. No nem a minta miatt, hanem a fonal és a kötőtű nem mindig kompatibilis az én kezemmel. Nem csúszkálnak a szemek a körkötőtűn ahogy én szeretném, és bizony a mintát sem észlelem még annyira, hogy ha tévesztek könnyen javíthassam. Hajh hány bontáson vagyok én már túl :-)

Az olasz tanulásom is megint kútba zuhant. Az elmúlt két hétben nem volt elég időm felkészülni és pénteken megtudtam hogy csak eggyel nagyobb szinten van délelőtti intenzív tanfolyam. Este fél 6-tól 4 tanóra nekem a hét minden napján sok lenne, én már akkor medve állapotban csak maximum kötést tudok számolni, de tanulni semmiképpen.

Sebaj mert végül is itthon is beiktathatok délelőtti olasz kurzusokat magamnak. Ehhez persze jó lenne a szép nyár, hogy kint a teraszon, fülemen a fejhallgatóval magolgatnék. Ez most maximum a teknősök lámpája alatt valósulhat meg, mivel borult idő van már vagy egy hete megint.

Nálunk nincs se patak, se folyó, így az árvíz minket nem érintett. Borzasztó volt látni hogy másoknak ez az otthonuk és a kisebb vagyonuk elvesztését is okozta. Nagyi mesélte hogy náluk a kertben volt ahol a szippantós kocsikkal próbálták leszívni a vizet, hogy legalább némi veteményes megmaradjon, ha már a gyümölcsösöket elverte a jég.

S mint a gyerekek ha valamit nem kaphatnak meg, nekem is nagy vágyam van a gyümölcsök iránt. A cseresznyékkel nem volt szerencsém, talán a dinnyékkel több lesz. Amúgy is keveset iszom, a szervezetem kifejezetten értékeli a dinnye időszakot. Olyan vagyok ilyenkor mint a várandósok, a város és a lakás csupán mosdóból áll :-)

Remélem a héten befejezésre kerül a nyertes ajándéka is, és még egy két hímzést is be kellene fejeznem.