2010. január 29., péntek

Nyuszi és a ragasztó




Ma valaki azt mondta nekem hogy pörgök nagyon és igaza van :-) A már hetek óta félbe hagyott dolgaimat igyekszem készre alkotni hogy ne maradjanak árván. Mára a sárkány gyerek és a tegnapi egér fiú nadrágja maradt.


A sárkány bábnál éreztem én az összevarrásnál hogy valami nem stimmel, de nem jöttem rá hogy mi. Nos most hogy összeállítottam ma rájöttem, a fejénél a betétet a tarkójára tettem ahelyett hogy az orrára került volna. Így sem lett rossz csak kicsit hosszúkás orra lett :-) Szegény ma megszenvedte a szemének feltevését. A pillanatragasztó kifogott rajtam, amikor a szemére akartam egy cseppet nyomni megszaladt és sok lett. Innen jött a vész, a másik szemre akartam átrakni a felesleget, de ment az ujjaimra is amelyek oda ragadtak a szemekhez. Tehát sárkány feje kontra szem kontra az ujjaim. Ebből az ujjaimat eltávolítottam de ragasztós maradt a szem eleje is.


No ki tudja mi jó a pillanatragasztó eltávolítására? Nincs tipp? A habkő. Lejött a szemről is és a kezemről is. Azért nem kicsit lettem ragasztós, 4 ujjam összehúzódott tőle. Ugye én kicsiben nem tudok bolondozni, csak nagyban érdemes :-) A szeme viszont kicsit homályos lett, de nem vészesen. A képen nem látszik, de a sárkány zöld mint Süsü. Még nem tanultam meg rendesen fényképezni a fényhiányos környezetben.


Ma reggel érkezett újabb két megrendelés egér fiúkra, így a hétvégi Praktika maci szabás elmarad. Amúgy is olaszt kell tanulnom, és a hírek szerint nem is vonja el holmi napsütés a figyelmemet erről a hétvégén, lévén fél méteres havat ígértek. Ha ígérték, itt lesz is. A karácsonyfánkat is le akartam bontani, de ha kint esik a hó marad a dekoráció. Legfeljebb újabb fánk adaggal vígasztalódom :-)
A Magazinból is elhoztam a cipős dobozomat, még nem fényképeztem le hogyan is néz ki. Aki esetleg belenéz a magazinban én a step cipőt hímeztem és a fényképen lévő fekete cipellők az enyémek ! Amikor már nagyon untan a régmúltban hogy nincs párom a társastánchoz (sem) akkor iratkoztam be az egyetlen olyan táncra amit egyedül lehet űzni, a step-re. Erről persze mindenkinek az aerobik jut az eszébe, bár igénybe vételében közel van hozzá. De ez tánc óra volt egy neves step oktatóval. Mikor hagytam abba? Amikor azt hallottam tőle - megjegyezném valahol jogosan - hogy igenis képzeljem azt hogy légies vagyok és akkor sikerül majd egy ütésből átlibbennem a termen. Én igenis bálna vagyok és bár jól alakult a vádlim a sok ütéstől, akkor sem tudtam libbenni. Pedig egész jól ment már, de itt jött volna hogy már géppuskázik a lábam és ezzel haladok nagyobb távokon. Van step szőnyegem is, ez is lehetőség a mozgásra majd a kreatív szobám padlóján ha egyszer összeszedem a kásagyöngyöket amelyeket kiszórtam.
Ez utóbbira várom az ötleteket hogyan is lehetne, mivel a porszívó bár jónak tűnik mégis azt gondolom hogy porzsák nélküli verzióban nem atombiztos.
Sajnos a céges bélyegzőm a múlt heti "jaj hová üljenek le az utált vendégek" tisztítási kapkodásban valahová elbújt, így nem tudtam ma a kérvényt leadni hogy visszakapjam a tandíjat a Katedrától.
Ellenben ma jó idő volt, sütött szépen a nap és nem volt jegesmedvésítő hideg. Éppen most megy az időjárás jelentés a tévében és minden rosszat ígér: havat, ónos esőt, zimankót. Csak nem akar véget érni ez a tél.
Talán ezért is van hogy nem tudtam ezen a héten végrehajtani a pszichológiai feladatomat. Az érzések feletti uralkodás megy ha nincsenek nagyobb érzéseim. De nem sikerült a nyuszis táskánál sem, sőt a nyelviskolai beszélgetésnél sem eltitkolni az érzéseimet. Kíváncsi leszek ha legközelebb előkerül a heti váltásban a gyakorlat mennyire fog sikerülni ehhez a héthez képest. A havat is csak látványosan tudom utálni, nem takarítom el :-)
Kenyeret ma hoztam, hátha holnap tényleg belep minket a hó és nem tudunk kimenni jó ideig. Itt ugyanis a zárt rész miatt csak egy ember jár egy kis géppel ha esik a hó és bár folyamatosan takarítja, de ha nagyobb hóesés van kell jó pár óra mire járható gépkocsival. A terepjárós felvágós szomszédok persze "kitörnek" ilyenkor is a hófalon :-)
A héten mivel hó fed mindent és így hamarabb észre lehet venni őket, láttam kétszer is szarvast az erdőben. Nagyon szépek és reménykedem hogy elég élelmet találnak a hó alatt amiből tavasszal kis gidák is lehetnek.

2010. január 28., csütörtök

Szervezem a napjaimat, és közben alkotok



A héten szinte nem is mozdultam ki. Tegnap elvittem a mamuszokat a gazdájának és ezt a szépséges táskát kaptam cserébe :-) Bizonyítást nyert hogy kupista vagyok, ezért ma belepakoltam azokat a dolgokat amelyek a napokban kellenek alkotáshoz. Sorrendben: az alján a tarka pulóver körbe kötött darabja és két gombóc fonal, a mamusz fonalai, sárkány gyerek feje, a bevásárló táska a virágok hímzésével, Vili egér nadrágja és Kistehén az ollóőrőm.
Tegnapra még volt színház bérletem az Operettszínházba is. Nem mentem el és ezért sokan gondolom rosszalásukat is kifejeznék. Nagyon érdekelt volna a darab, de iszonyű hideg volt már napközben is odakint. Mire hazaértem csak egy forró fürdőre vágytam, de arra nem hogy most megint kimenjek. Ráadásul "formálódásom" miatt kb. 2 ünnepi öltözékem van, és nincs csizmám csak bakancsom. A kocsim hó alatt és nem biztonságos most vele a közlekedés, mert ki tudja nem hagy-e ott hirtelen. Végig pörgettem hogy mivel a színházban nagyon meleg lesz vagy egy egész váltás ruhát cipelek, vagy meghalok a melegtől és topis leszek. Ráadásul lekésem az éjjel 1/2 11-es HÉV-et hazafelé és a legközelebbi az Örsről éjfélkor indul. Addigra viszont az összes üzlet és mozi bezár, tehát nincs is hol melegednem, kint kellett volna várnom a jéghidegben legalább 1 órát.
Így hát nem mentem el a Menyasszonytáncra, majd talán tavasszal kapok még jegyet és megnézem.

Ma pedig továbbképzés lett volna, de hajnal 6-kor kidugtam a lábamat a takaró alól és eldöntöttem hogy a fenti öltözködési problémákra tekintettel, hideg vaaaan ! Tehát visszabújtam :-) Nem baj mert volt még könyvelési munkám is, és elhatároztam hogy a havi munkarendemet is átszervezem. Erről majd mindjárt de még a mai napi történésekre visszatérve, reggel elkezdtem befejezni a félkész játékokat amelyeket a Meska boltomba szerettem volna ma feltenni. Elővettem Vili horgolt egeret akinek már csak az összeállítása volt hátra és a nadrág pántjai. Ma estére készen is lett, és Marci majommal aki kézbáb feltettem a boltomba őket. Vili még le sem került a főlapi ajánlóról már elkelt! Annyira meglepődtem hogy csak ámultam-bámultam! Így most horgolhatok másik egeret, mert az idei elhatározások között van az is hogy mi legyen a Meska boltom készlete állandóra. Marci majom nagyon bénuska lett, de szerintem egy idő után ő is majd gazdára lel.
Holnapra a sárkány gyerek marad akinek a feje még a nyuszis táskában heverészik.

Kaptam egy telefont is napközben a Keresztszemes Magazinból hogy mehetek a cipős dobozomért, sőt inkább hogy menjek mert hétfőtől bezárnak és most tudnám elhozni. Igen most megint lesz egy hímzésem a Magazinban, a step cipő voltam "én".

Munkarend az idénre. Nos mivel számot vetettem a pénzügyi és egyéb elfoglaltságok között arra jutotam, hogy rendet vágok itt is. A külsős munkámban minden maradt mint tavaly, sőt akkor még túl sok időmet is vette el. Ez idén nem maradhat. 1-től 20.-ig dolgozom, bérszámfejtek, könyvelek és rendezkedek. Aztán két nap múlva adok eredményt a cégeknek, 3 napjuk van a reagálásra és 25-től csak a kreatív tevékenységgel foglalkozom és ekkor jönnek az intenzív olasz tanulások is (egész napos RAI Uno hallgatása).
Az olasz tanulás nálam amúgy is kalandos. Tegnap a fagyban elmentem a Katedra Nyelviskolában ahol tavaly nyáron tanultam hogy beiratkozzam egy olaszt kurzusra. Ott kerestünk egy megfelelő délelőtti időpontot, bár már ott is gyanús volt a csoport de ketten megállapodtak az ottani ügyintézők hogy csak az van már fent a rendszeren amelyik indul, mivel már a beiratkozás lezárult. Kétszer is rákérdeztem hogy ez biztos-e, mert már kétszer beiratkoztam majd közölték hogy nem, á dehogy és úgy kellett kérvényezni hogy fizessék vissza a pénzemet. Azt pedig egy hónap múlva átutalással kaptam meg... Szóval délután 3-kor beiratkoztam és este 7-kor érkezett egy levél, hogy bocsánat de mégsem indul, hívjam fel őket hogy hol van hely. Nos ma felhívtam őket és mea culpa de hát este döntött a tanári kar hogy mégsem, de úgy várnak engem esti tanfolyamra. Én meg valahogy úgy vagyok vele hogy ilyenkor este már nem fog az agyam ilyen téren. Tudom hogy aki végig dolgozza az egész napot ilyenkor ér rá, de nekem hadd ne kelljen késő este haza HÉV-eznem vagy autóznom ide a világ szélére.
Ma aztán kerestem egy másik iskolát, ugyanabból a könyvből tanítanak és csak olaszul a Studio Italia-ban, igaz drágábban egy 10 ezer Ft-al. Be kell szinteznem magamat, aminek csak egy baja van, nem beszélek csak ha kínoznak. Így lehet hogy szintem alá kerülök a kuka mivoltom miatt, de hátha kihozzák belőlem a csivitelőt ők. Ha szint alá kerülök - úgy kell nekem - akkor kedd és csütörtöki napokon hajnali 7:30-9-ig járok majd órára, ha szintemre akkor sajnos 16:30 -tól kezdődnek az órák.
A hétvége így ragazza italiana-ként telik majd, be kell tuszkolnom a fejembe néhány lecke anyagát amelyet már tanultam, de nem használtam az utóbbi időkben.

Stílszerűen akkor most:

Ciao mia amice!

2010. január 25., hétfő

Vidám alkotások




A szerencsétlen születésnap elmúltával - mivel rendet rakni nem volt kedvem ezután - alkotásba fogtam. Egy kedves barátném kérésére készítettem ezeket a mamuszokat. Igen jól gondoljátok, ezekhez kellett a vastag fonal és a 8-as horgolótű. Bevallom a mintához tett kép alapján nem szerelemesedtem beléjük, de most így készen szerintem is nagyon aranyosak :-) Ennek ellenére nem készítek magamnak, mivel nagyon melegek is lehetnek, és én még a zoknit sem szeretem a lábamon itthon. A szemekből csak egy pár volt itthon, de nem kell izgulni kap szemeket a másik pár is mielőtt megkapja az új gazdája :-)

A másik képen egy születésnapi ajándék látható hímzés közben. Dana barátnőmtől kaptam egy édes macis készlettel együtt. Kísértésbe vitt, mivel erre az évre meghatároztam mit fogok hímezni és bizony az a lista sem kicsi. De ennek a bevásárló táskának nem tudtam ellenállni, hiában nem keresztszem, nagyon izgatta a fantáziámat hogyan is fog kinézni a sokféle öltés. Aki ismer tudja hogy tudományosan állok neki az új feladatoknak, ahogy ennek is. Kaptam karácsonyra egy nagyon hasznos és jó nehéz könyvet kézimunka témában. Hímzés is van benne, így először ebből a könyvből kinéztem az öltéseket. A szálöltést sem a klasszikus módon kiviteleztem, inkább a könyvből kilesett hasítós technikával ami bevallom nekem jobban tetszik így hímzés közben is. Ma sajnos nem haladtam vele - mert néha azért dolgozni is kell :-) - de gondoltam megmutatom az egy napos állapotát. Arra is kíváncsi leszek hogy az előrajzolt vonalak eltűnnek-e a mosásban, mert ha nem akkor kicsit furán fognak az öltések alatt kikukucskálni. A héten készen leszek vele, mert a jövő héten már folytatnom kell a Keresztszemes Magazinban majd áprilisban megjelenő törölköző hímzését.

Ma egyébként ülve ügyintézős napom volt :-) Ez azt jelenti hogy a varázslatos telefonon és interneten keresztül intéztem a felmerült kérdéseket. Nekem is sikerült biztosítót váltanom, vagyis a már meglévőből átléptem ugyanabba és havonta 2000 Ft-tal kevesebbet fizetek az idén. Viszont azt kérték hogy kedvezményért cserébe hadd emeljék le ők a díjat a bankszámlámról. Én beleegyeztem, de mégsem sikerült leemelniük a mai napig. Ma felhívtam őket és kiderült hogy nekem kellene azért küzdenem hogy ők leemeljék. Bevallom néha látom az oktatás hátrányait. Ugyanis pénzügyi közgazdász vagyok és engem banki dolgokban nem lehet becsalni a málnásba mint a macit. No mindegy is, átutaltam ha már így esett.
A munka ügyintézés mellett még megtudtam azt is hogy mikor és milyen szintű csoportban indul olaszt tanfolyam a jövő héten. Valahogy nem találták el én milyen időpontban járnék szívesen, de végül is azt hiszem ha hagyják akkor szintet ismétlek kedden és csütörtökön délelőtt. Ennek persze a kutyánk Sofie nem fog nagyon örülni, de annak sem örül ha sötétedés után marad a társaságom nélkül. Muszáj folytatnom mert jön a nyár és készülök a tengerhez, másrészt nem lenne utolsó szempont a diplomám megszerzése sem ebben az évszázadban :-)

Ma szépen sütött a nap, de nagyon hideg volt odakint. A hó nem olvad és most hallom hogy jön az utánpótlás. A lelkemben viszont virágzik a tavasz és csupa színes és vidám minta, állat kerül a kezembe, vagy az alkotási kedvem előterébe. Így aztán már most bocsánatot kérek ha kivirágzik az utóbbi hetekben a blogom, de próbálom a tavaszt így is csalogatni :-)

2010. január 23., szombat

Az igazi próbatétel


Az elmúlt napokban sok olyan dologról írhattam volna ami arra érdemes volt, amit naplóként megőrzésre érdemesnek tartottam volna.

A hét elején már döntöttem arról hogy ezen a héten nem az e heti pszichológiai feladatot végezem, hanem átcserélem a következő hetire ami a pozitívumokra beállítódást gyakoroltatja. Kész szerencse mert ma az érzelmek ki nem nyilvánításával komoly bajaim lehettek volna.

De először a hét történései. Ebben az évben sikerült jól időzítenem a munka határidőket és nem annyira vészes mint megelőző években. Volt hogy 12-16 órákat dolgoztam ilyen tájt és márciusra mint egy kifacsart narancs érkeztem meg. Nem citrom, jól olvassátok, ugyanis egy ideje piros a bőröm színe alapból, tehát csak narancs lehetek.
Most azért van időm alkotni is. Már régen sütöttem, mivel a karácsony környékét a nagyi vállalta magára, utána pedig csömöröm volt a sütiktől. De a héten amikor végetértek a határidők szerdán, gondoltam ideje valami ilyesmit enni. Kint hullott a hó, hideg is volt a télnek megfelelően, én viszont úgy gondoltam hogy jönnie kell a tavasznak ugye. Ez pedig csak akkor következhet be ha már elmúlik a farsang is. Ha farsang akkor fánk, ezért elővettem a kötényemet a sok macskával és dagasztásba fogtam. Nem egy nehéz dolog a fánk elkészítése, csak sok idő a két kelesztési idejével együtt. Kivételesen most nem aludtam együtt a tésztával, de csak azért mert közben volt mit dolgoznom :-) A sütés során klasszikus háziasszonyi stílusban az első 3 darabot úgy elégettem hogy csak na! Még ennyire sohasem égett meg, terjengett is az égett szag az amerikai konyhás lakásban. Jutott mindenhová, még az emeleti szobákba is :-) De nem nyithattam ablakot mert akkor összeesett volna a többi. Kivártam hogy kihűljön egy kicsit az olaj és aztán már gond nélkül kisültek a többiek ahogy a képen is látszik. Vittem is belőle a másod munkahelyem lévő lányoknak kóstolót.

Közben a héten valahogy feltűnt nekik hogy mi van rajtam. Igen tudom hogy az idei elhatározásom sokat dob a dolgon, hiszen ha sminkben, rendesen felöltözve megyek, akkor a kiegészítők is feltűnőbben. Nos a sapkám lett a kiszemelt. Így aztán a sima Praktika magazinból varrt sapkám sokszorosítását kellett elkövetnem. Ehhez is anyag kellett a béléshez, mert az eredeti sapka bélés anyagát megkaptam a Tilda nyuszi fülnek és egyéb ruhának. Nem egy hosszú ideig készülő darab, a szabással együtt 1,5 óra alatt megvolt. Igaz éjszaka szabtam, varrtam, mert pénteken oda akartam adni a tulajdonosának hogy ne fázzon a feje.

Pénteken arra gondoltam hogy szabadságolom magamat, nem is kapcsoltam be a céges mobilomat (van magán is amelynek a számát ők nem ismerik)és izgalmas programokat terveztem. Ugye Nyuszi tervez, az égiek végeznek. A horgolótű hajszolás eredményt hozott, a mintaboltban kaptam mindkét méretben ahogy kértem, sőt még a Coats vélelmezett manager-ével is találkoztam ott. Végre láthatta ki az az elvakult aki annyira könyörgött a szőrös fonalért :-) Szóval ez a program nem volt betervezve, ezért kicsit késéssel, de megérkeztem a CSI helyszínelős kiállításra. Ezt is régóta tervezem, igen kicsit bekattant sorozat néző is vagyok. Érdekes volt maga a kiállítás, három gyilkosság helyszíne közül lehetett választani és annak megfelelő nyomozási segítségek voltak. A helyszín maga felépített volt szinte a valóságnak megfelelően (igazi kocsi pl.), a nyomozási helyszíneken pedig számítógépen dolgozhattál a segédletek kivételével. Volt pl. mikroszkóp, boncolási hely, töltény vizsgáló különböző töltények eredeti és kilőtt verziójával. Egyszóval élveztem, bár a végén nem nyertem el a diplomát, mivel túl sokat gondolkoztam a jelentés megírásánál és nem a nyomozási papírjaim alapján válaszoltam a kérdésre. A végén a számítógép le is vetítette filmen hogy mi történt valójában.
Ettől még nem leszek bűnelkövető vagy nyomozó mert egyik sem izgat. Ez számomra olyan mint egy krimi, agyban nyomozom ki a gyilkos. Igen az áldozatok naturalista bemutatása néha zavar, de már a Híradókban is sokkal véresebb jeleneteket mutatnak főműsoridőn kívül is.
De nekem ez nem volt elég, utána irány a mozi és Sherlock Holmes filmet néztük meg a barátnőmmel. Volt olyan tervem hogy közben beugrom a terápiás helyemre a Szt.István körúton és lefényképezem a kapható készleteket hogy a vidéki hímzés barátnőim se maradjanak ki a lehetőségből. De erre már nem volt idő, mint ahogy az Éva Kézimunka leárazására sem mentem be a West Endbe. Ez utóbbi talán nem is baj, mert azt csak a pénztárcám bánta volna.

Sherlock film is jó volt, bár be kell hogy valljam a közepén egy kicsit elálmosodtam, de ez nem a film hibája. Végig izgalmas és mozgalmas volt a történet, igaz nem a klasszikus verzióban ábrázolta a nyomozót és társát. Bevallom mostanában a moziban kevés olyan filmet adnak amit szívesen megnéznék. A horror és a fantazy nem köt le, a mesék is furák pl. a békát megcsókoló királykisasszony békává változik. Ezt az ötletet szerintem a Shrek révén kimerítették. A magyar filmek egyszerűen katasztrófák. A Poligamyt meg ne nézzétek, aki mondjuk beleesett a csapdába mint mi, az kérem árulja el mi is a vége igazából?!

Rohanással teltek a hét utolsó munkanapjai ha elindultam itthonról, itthon viszont békésen hímezgettem, varrtam, sütöttem. Ezzel megteremtettem a harmóniát az életemben, vagyis ezt gondoltam. Sokat gondolkoztam ezen, hiszen nincs férfi az életemben, de valamiért ezt nem is bánom. Nem megszokott ez, és sokan kérdezik tőlem hogy miért nem megyek el itthonról szórakozni, vagy ide miért nem jöhetnek bulizni.
Ma hozzá segítettek a megértéshez - igaz most dühös vagyok - mivel az alap pszicho a hétre a pozitív beállítódás, megkerestem az elmúlt percekben míg ezt a blog bejegyzést írtam ezt a momentumot.
Az alap: kérésem - határozott kérésem - ellenére a munkatársaim ma megleptek itthon rengeteg lufival és sütivel. Nem voltak még itt, tehát nem egy megszokott élmény. A mai napot magammal akartam tölteni. A 35. életév ezoterikusan is fontos, számmisztikailag is kardinális az életemben. Ehhez viszont harmónia, nyugodt környezet és egyensúly lett volna fontos ma. Addig ugyanis nem tudom a tarot kártyáimat elővenni, s ma már ez nem is valósulhat meg. Holnap már nem az igazi, ma kellett volna. Rendet kellett volna tennem a szobámban, így lett volna rend a lelkemben is.
Ők viszont megjelentek, totál kupi mindenhol, nagyon nagy kupi amit el sem tudtok képzelni. És most rájöttem hogy ez volt a lényeg. Mert én magam vagyok a rendetlenség és ebbe nem akarok senkit beengedni. A lakás, az otthon az én privát szférám és a nyugalom. Felborít ha ezt megzavarják, és nem is akarom ezt többet. Nem azt jelenti hogy nem jöhetnek vendégek, de arra nekem lelkileg és pakolásilag is fel kell készülnöm. Mert akkor én nem a kupi Nyuszi leszek, hanem a szocializált A NYUSZI. Nem titkoltam hogy nem örülök nekik, de ismertek annyira hogy tudjátok én őszinte vagyok, néha sajnos a végletekig. Egy hangyabokányin múlt hogy nem pattantam fel és hagytam itt őket, hogy bulizzanak ha akarnak. Főképp mert a Papám is benne volt ebben, és ha valakinek, hát neki tudnia kellett volna hogy amit én nem akarok azt nagyon nem akarom. Vízöntő vagyok, sőt még az aszcendensem is az, a világ legmakacsabb és lefüggetlenebb embere lennék ez alapján.

Piti gond tudom én ezt, mivel minden kerek az életemben, és lehet hogy egy hónap múlva már kevésbé érdekelne. De most a rossz érzés uralta a napom első felét, és ezt ugye az ember a születésnapján nagyon nem szeretné. Fura de az ünnepiből hétköznapivá tették ezt a napot, pont az ellenkezője játszódott le benne mint amit szerettek volna.

Ezzel persze sokan nyernek, hiszen ma akkor dolgozni fogok, és jöhet a hímzés és horgolás ami ma elmaradt volna a többi tevékenység miatt :-) Ági már minden megvan ahhoz hogy megvalósuljon a kívánságod ;-)

2010. január 20., szerda

Az első idei kész hímzés



Meséltem már talán hogy a sok elkezdett hímzést az idén szeretném befejezni, vagy legalább a nagyobbik részét. Ezért az év elején készítettem egy listát és igyekszem nem elcsábulni másra.
Ennek köszönhető hogy az utóbbi napok munka határidőkkel terhes mivoltja esténként hímzésre sarkallt. Volt benne egy olyan szándék is, hátha a bárányok elűzik a havat és a telet. Ez sajnos nem sikerült nekik, ők vidáman bégetnek a baneren, kint pedig tombol a hideg. De büszke vagyok magamra hogy egyet sikerült teljesítenem :-)!

A pszichológiai gyakorlatok közül erre a hétre előírtat felcseréltem a következő hetivel. Ezen a héten én képtelen lettem volna az érzelmeim kimutatásán uralkodni, lévén nem lehet bágyadt arccal örülni az ember lányának a születésnapján :-) Ehhez a héthez sokkal jobban passzol a : pozitívumokra való beállítódás. Ez nagyon megy! Ma reggel ezzel a hozzáállással bevonzottam egy őzikét, éppen élelmet keresett az erdőben mikor elszáguldottunk mellette a HÉV-el. Na jó mondjuk egy icipicit a hónak is tudok örülni, képeslap szépségű reggelente ahogy a dér rá dermed az erdei fenyőkre.

Olvasóm te még lehet hogy nem tudod, hogy én egy erdő mellett lakom? Nos igen, egy fura kis parkfaluban. Néha olyan érzésem van mintha egy kísérlet részese lennék itt, meddig bírja az ember a csendben és inger szegény környezetben. Télen különösen visszás a helyzet: alig lehet kijutni a hótól és a jeges utaktól. Bár ha nem kellene kimozdulni a képeslapi környezet kárpótolná az embert. Nyáron viszont sokkal jobb, kellemes a klíma az erdei árnyékolás miatt és istenien lehet a kertből dolgozni. Hogy viszi a szél a számlákat? Ugyan mire valók a szomszédok :-)?!
Olyankor egyébként az sem számít hogy nincs műsor a tévében, mert kint a kertben jókat lehet beszélgetni, kutyával játszani és hűsölni. Valahogy az alkotás is jobban megy odakint a természetes fénynél.

Ha már alkotás. Én megint naiv voltam és az egyik ügyféltől hazafelé tartva bevetettem magamat a pesti forgatagba. Fonalat és horgolótűt szerettem volna venni. Jó nekem mindig extra kell, de a kereskedelem engem is ki kell hogy szolgáljon. Régebben szerettem a körúton lévő Burda boltot. Kedvesek voltak az eladók és a készletük is a legnagyobb volt, igaz drágán adták a fonalakat. Ma ahogy bementem kicsit kihaltnak láttam, és a fonalak is valamilyen ismeretlen gyártótól származtak. De minőségre persze - főként tapintásra - finomak és puhák voltak, nem az a teljes műszál érzés már ha ránézek. Meg tudtam magammal állapodni, és gondoltam akkor jöhet a horgolótű. Nos ez tűnik a nehezebb falatnak. 3 boltot is végig jártam és sehol találtam 6-osnál nagyobb horgolótűt. Igaz nekem is itthon a 6-os a legnagyobb, de olyan nem evilági óhaj lett volna a 8-as horgolótű?
Még egy mentő angyalom van, a Coats mintabolt amelynek magamhoz hűen megint elkevertem a telefonszámát. Sebaj szívesen - bár talán nem annyira lelkesen - segítenek majd a Coats gyárban és megadják újra :-) Ott azért minden kapható, ha ott sem lesz akkor megáll a világ. Ugyanis kénytelen leszek a kreatív agyamat használni az alkotáshoz és az nem mindig vezet sikerre. Van hogy át tudom a mintákat alakítani hogy hasonlítson az eredetire, s van hogy béna maci és felemás pulóver lesz a végeredmény.
A mintabolttal az a baj hogy lehetetlen időben van nyitva 9-15 óráig, pénteken csak 13 óráig. Ez az az időpont amikor én nem mozgok abba az irányba. Bár pénteken szabadnapot hirdettem magamnak és változatos programokat tervezek, ahogy jön úgy lesz alapon.
Egy bizonyos hogy ha pozitív válasz érkezik a horgolótűre akkor már délelőtt be kell utaznom még a CSI kiállítás előtt a bolthoz. Déltől nyomozok, majd beszámolok milyen volt a kiállítás és megtaláltam-e a gyilkost :-) De erről majd legközelebb

2010. január 14., csütörtök

Egy hosszú nap margójára


Tegnap kicsit későn feküdtem le ami tulajdonképpen igazából ma volt. Egy rövid alvás után már el is kezdődött a munka.
De ezt inkább mára hagyjuk is, hiszen minimum ez a blog vidámnak kell hogy legyen :-)
A BKV sztrájk okán gyalogolnom kellett az egyik ügyfélhez és hogy hogy nem elém ugrott a kedvenc boltom. A jókedvemet mindig meghozzák, mert csodaszép anyagok vannak, az eladók maximálisan kedvesek és segítőkészek. A Szt.István körúti méteráru boltról mesélek, amely a Nyugatitól nem messze található.
Az idei tervekben voltak húsvéti banerek a falra, és az egyikben pár fehér bárány volt. Ezt ugye nem lehet fehér vászonra hímezni úgy hogy mutasson is messziről, tehát vettem hozzá világos zöld hímzővásznat. Még mindig nagy a készletük a nagyon csábító. Ráadásul kiderült hogy a kedvezményes 50%-os keresztszemes készletekből van még raktáron, mivel folyamatosan töltik fel ha ürül a polc. Újakat is láttam rengeteget, s igen egynek nem tudtam ellenállni. Ha elkészült megmutatom, természetes hogy macik is vannak raja :-)
Van egy másik tervem, a tojás nyuszi. Ehhez is kellett anyag magához a nyuszihoz, mert amit vettem nem paszol a tojáshoz. Nem tudom ki hogy van vele, de én nem tudom az anyagokról látványra hogy melyik milyen fajtájú. Ez vicces helyzeteket eredményez mert színre és mintára hivatkozom amikor keressük mit is vettem az előző alkalommal. Egyenlőre úgy néz ki hogy krém színű nyúl lesz és piros tojás. Ez eléggé szokványos igaz :-)?
Emma szarvast is szeretném újra megvarrni. Danának készített szarvasba az alkotás közben beleszerettem. Ő is prototípus volt, de kedves lett azt hiszem. A ruháját viszont már varrás közben látszott hogy át kell szabnom, ehhez is vettem új anyagot mert az előző nagyon foszlott varrás közben. Persze ha megalkotódik az új kockás ruha akkor Trixi - ez lett a neve a keresztségben - is kap egy másikat hogy legyen mibe átöltöznie ha elunná a másikat.

Ma visszakaptam a kocsimat is. A szerelők ismét nem biztosak a dolgukban - bár márka szervíz - mily csoda ma reggel minden szerelés nélkül elindult simán, de állítottak rajta valamit. Ezt már előzőleg is "eljátszotta", az év utolsó napjait a szervízben töltötte mert alapjáraton lefulladt. Akkor is beálltam vele és mire sorra került simán elindult. Azzal bocsátottak utamra hogy azért a Bamako rallyn ne induljak vele. Teszt utakat tegyek, mert akkor derül ki hogy az amit álítottak okozta a tegnapi galibát vagy esetleg egy másik. 9 éves a Matizom, tulajdonképpen mázlim van hogy csak most járok vele szervízbe. Nagyon szeretem a kis kéket és mivel az első autóm, nehezen válnék meg tőle. Ezért aztán amikor átadta a szervizes, és mondta hogy nem kell fizetnem, csak ne jöjjek vele vissza, szóval elbeszélgettem a kék fejével. Felrótam neki hogy szégyellje magát, mivel egy Tico húzta be tegnap a szervízbe. Másrészt ne rosszalkodjon mert még elragadtatom magamat és nem állok ellent a kecsegtető ajánlatnak és lecserélem! Remélem elszégyellte magát és nem hagy cserben többet ebben az évben legalább. Itt szundít a kertben és várja hogy holnap bizonyíthasson :-)

Délután befeküdtem az ágyba, mivel fáztam egy kicsit és jól esett a vízszintes állapot. A Sofie kutyánk ezt nagyon nem értette, befeküdt a szobámba és vigyázott rám. Ami tőle szokatlan mert nem igazán jár be a szobámba, ráadásul a kaja mindenek előtt és most még a vacsora sem érdekelte. Szegény lehet hogy azt hitte beteg lesz a gazdi, pedig csak lusta :-)

2010. január 13., szerda

Elhatározások és megszegések

A mai nap nem így volt megtervezve, de nagyon nem. Már tegnap elromlott a kocsim, ami azért is bánt mert karácsony után vittem el a szervízbe egy másik hibával. Nem igazán akart elindulni, csak tekert a motor de nem volt ereje. Ma aztán nagy nehezen beindult és én pedig elindultam vele a szervízbe. Két kilométer, ennyi hiányzott... Lefulladtam az egyik legrosszabb helyen Gödöllőn, egy forgalmas kereszteződés kijárójában. Egy úriember segített és kitoltuk a főútvonal szélére. Bevallom a sírás szélén álltam. A szervíz közelsége, az hogy életemben először hagyott cserben a kis kék kocsim. Ismernek a szervízben, értem jöttek hogy behúzzanak, rögtön ketten mert ők tudták hogy én nem tudnám a húzott kocsit navigálni.

Ez nem volt benne az újévi elhatározásokban, mármint hogy szervíz túrákat teszek gyakran. Így év elején pénzügyileg sem a legjobb. Egyenlőre vizsgálgatják, ki tudja mit fognak mondani az öreg kocsimra.

Ígértem hogy mesélek az elhatározásokról. Nem minősülnek újévi fogadalmaknak, mivel azokat simán megszegném, no meg sohasem voltam átlagos emberke :-)
Idén betöltöm a 35. életévemet és arra gondoltam hogy ha nem tudok felmutatni családot, vagy legalább egy férjet (barátot sem) megpróbálok az életemen néhol változtatni.
A legrosszabb tulajdonságom hogy rendetlen vagyok és ez lassan megmutatkozik az életem menetében is. Mennek a napok, de nincs bennük rendszer. Ami néha jó, sőt gondolom akinek családja és gyerekei vannak, simán cserélne velem pár napra. De azért vannak hátrányai is, pl. még mindig nincs nyelvvizsgám a diplomához.
Így aztán az ágyamnál lévő táblára felírtam hogy mi az amit minden nap meg kellene tennem szorgalmasan.
Lássuk csak mi szerepel rajta:
Tornázom - no nem komolyan, de legalább a gerinc tornát a sok ülés miatt
Nyelvet tanulok - ameddig nem indul a tanfolyam itthon az online rendszerrel
Mentális gyakorlatokat végzek - meditálhatnék, de ahhoz most túl izgága vagyok, ezért Popper féle gyakorlatok maradnak.
Sminkelek - sohasem szoktam, bár volt egy s más itthon ehhez, de felfrissítettem a neszeszerem (nem is volt :-) tartalmát.
Naplót vezetek - ennek vagytok most részesei. Van szép füzetem is de nem tudok kézzel sokat írni.

S mivel néha dolgozni is kell, no meg a fentiek sok időt igényelnek, a kreatív tevékenységeket napi egy órára korlátoztam be.

S mivel haladtam az elmúlt két hétben? Nos nem tornázom, de fogok! Az olaszban addig jutottam hogy naponta edzem az elmémet hogy tárgyakat és mondatokat alkotok angolul és olaszul is utazás közben pl. A mentális gyakorlatok közül erre a hétre a számomra legnehezebb van előírva, nem is megy. Ma a rohanásban nem sminkeltem, de eddig minden nap sikerült valamit magamon szépítenem. A naplómat is vezetgetem.

Kifogásom mindig akad, pl. most sokat dolgozom, így a napi egy óra kreatív sem fér bele a napirendbe. Ilyenkor eszembe jut a mamám mondása: mindenkinek arra van ideje amire szeretné. Igaza volt, de most akkor is dolgozni fogok ha befejeztem a blog írását, s nem hímezni vagy varrni.

Az e heti mentális gyakorlatom egyébként az akarat fejlesztése lenne. Nem jól gondoljátok, tévedtek, akaratos vagyok én alapból, kekec nyuszi. Itt inkább az lenne a feladat hogy a nap egy előre elhatározott időpontjában valamilyen cselekvést végrehajtson az ember. Én már cselesen egy olyan időpontot választottam amihez kötődik egy napirend ha itthon vagyok. De hát milyen az élet, az elmúlt két napban nem voltam itthon és bizony nem is jutott eszember sem időben, sem később szinte. Most is csak a blog írása előtt rémlett fel hogy upsz ma sem. Ebből is látszik hogy szétcsúszik a napom ha hagyom.
A múlt heti gyakorlat számomra nem volt nehéz, egy kiválasztott tárgyról kellett néhány mondatban összefoglalni a legfontosabb ismérveket. Változatos ötleteim voltak: földgömb, távirányító amit csak találtam magam körül este lefekvés előtt.

Vissza kell szereznem az energiáimat is ezekkel a gyakorlatokkal, hiszen nem sokára itt a húsvét és egy nyúlnak bizony nagy ünnep az az időszak :-)! Vannak nyúl terveim is, és az már biztos hogy ha így pörgök hét közben nincs az az indok/határidő amiért hétvégén dolgoznék most. Így aztán Sárkány gyerek is végleges formát ölthet és talán egy húsvéti nyúl prototípusa is elkészülhet.
Mindenből először egy kezdetleges példány készül, ami még tele van hibával de a saját gyerekemnek tekintem és nem adnám semmi pénzért. Persze kell is, mert ha később valaki szeretne hasonlót akkor az alapján készül a másolat.

Visszatérek akkor a könyveléshez, és legközelebb talán egy pozitív nap meséjét olvashatjátok .-)

2010. január 12., kedd

Sárkány gyerek


A mai nap megint borús idővel kezdődött, így 8-ig ágyban maradtam. Az újévi elhatározások - nem fogadalmak! - között a korai kelés nem volt benne, így semmit nem szegtem meg a mai lustálkodással. Tegnap sokáig dolgoztam, ma ezért - no meg BKV sztrájk miatt - egy kicsit több kreatív idő fér bele a napba. A web boltom kezd üressé válni, ezért hetente egy terméket felteszek ha időben elkészülnek. Az e heti a Sárkány gyerek lesz. Már a nehezebb felén túl vagyok, készen van a feje és bevarrtam a szárnyait és a taraját is a hátába. Ezek kis darabok és kézzel kell megvarrni, tovább is tart mintha a varrógéppel öltögetném végig. Nálam ugyanis a varrógépnek lelke van, de mindig meg tudtam eddig győzni :-). Régi darab, még OTP részletre vettem vagy 10 évvel ezelőtt. Semmi extrát nem tud, ellenben kiválóan varr farmert, bábot és ruhát ha kell.
Az én kreatív tudásom abban merül ki hogy jól tudok utánozni. Sajnos nincs rajz tehetségem - bár az iskolában mindig 5-ös jegyeket kaptam - és a fantáziám is behatárolt. Ellenben minta és tervek alapján jól meg tudom valósítani az eredeti elképzelést. Sárkányka is egy könyv alapján készül ahogy a képen is látszik, némi átalakítást azért eszközöltem rajta. A taraját úgy képzelték hogy két anyagból kiszabva és nincs összevarrva csak úgy lebeg. Én azt gondoltam hogy a sárkányom mivel nem fog repülni fontosabb lenne neki egy igazi szúrós páncél hát :-) Kézzel összevarrtam a tüskéket és nekem így jobban is tetszik. Hétvégére készen is lesz, van még rajta munka és a hajához valami rendesebb fonalat is szereznem kell. Azon is gondolkoztam hogy esetleg a következő más színű is lehetne. Amikor én még gyerek voltam nem volt dinó láz, ezért nem is igazán vagyok tisztában vele hogy milyen színűek lehettek anno a sárkányok. Gondolom olyan általánso állat színűek: barnák, szürkék. Nekem a realitás gyerek koromban a zöld sárkány volt Süsü révén. De lehet hogy barnában is jól néznek ki, s még az is lehet hogy ha készen lesz a Paint programmal átszínezem, hogy megnézzem milyen is egy barna változat :-)

A hímzés a napokban hanyagolva van, a Keresztszemes Magazinba készülne egy törölköző, ami bár halad de most valahogy jobban izgat a varrás. Az újévi elhatározások között szerepel hímzési terv lista is, de erről majd legközelebb ;-)

2010. január 11., hétfő

Felavatás és blog születésnap

Ma sikerült segítséget kapnom ahhoz hogy a blogom szép külsőt kaphasson és így megnyithassam az olvasóim előtt.

Van már web boltom, egy multy oldalam, de a kerek születésnap arra sarkallt hogy megpróbálkozzam a blog írásával is. Még a stílusát nem tudom, lehet hogy kreatív alkotásaim folyamatát jelenítem meg, de meglehet hogy elektronikus naplóként használom.

Ezért aztán ma keverék megoldás születik majd, mesélek a web boltomba készülő sárkány gyerekről és egy kicsit magamról is.

Üdvözöllek látogató, remélem találsz valami olvasható bejegyzést, jól érzed majd magad nálam :-)!